Az Oracle legújabb pénzügyi jelentései nem éppen biztatóak, és a jelek szerint a növekedést leginkább a szerver hardverek kis forgalma fogja vissza. A cég harmadik negyedéves pénzügyi beszámolója szerint egy év alatt 9 milliárd dollár bevételük volt összesen, amely az egy évvel korábbi helyzethez képes szolid egy százalékos visszaesést jelent. A tiszta profit ebből 2,5 milliárd volt, ami viszont pont ugyanannyi, mint egy esztendővel korábban. Bár csökkenésről ez esetben nem beszélhetünk, az Oracle-nek mégis komolyan el kell gondolkodnia jövőbeni tervein, ilyen adatokkal ugyanis nehéz lesz hatékony piaci növekedést elérni.

A leginkább gyengélkedő ágazat a szerver hardverek értékesítése, amely egyetlen év alatt 869 millió dolláros bevételről mindössze 671 millióra zuhant vissza. Ugyanakkor Mark Hurd, a vállalat elnöke szerint vannak már olyan húzóágazataik, amelyek a korábbiaknál sokkal jobban teljesítenek – ezért is nem látszik meg komolyabban a szervereladások visszaesése az összesített eredményeken. Ilyenek a cég által forgalmazott adatbázis kezelő rendszerek, például az Exadata X3, amely kiugró értékesítési adatokat produkált.

Az AMD legújabb alaplapját, mely a fejlesztés során a Roadrunner munkacímen futott, olyan vállalatok számára szánja a cég, amelyek adatközpontjaikban a nagyobb rugalmasságra, az energiahatékony működésre és a költségek lefaragására szeretnék helyezni a hangsúlyt. Az AMD a Facebook által életre hívott Open Compute Project sztenderdjei alapján dolgozta ki a legújabb alaplapját, amelynek így a nagy teljesítmény mellett egyik fő alapelve az energiafelhasználás visszafogása. Bob Ogrey, az AMD technológiai szakértője és a felhőalapú számítástechnika egyik úttörője szerint olyan megoldásokat kerestek a Roadrunner kifejlesztésekor, melyekkel egyszerre csökkenthető a szerverek üzemeltetéséhez szükséges energiamennyiség, javítható a helykihasználás és tehető hatékonyabbá a hűtőrendszer működése. Ogrey szerint az új alaplap hatékony alternatív megoldást jelent majd a jelenleg a legtöbb adatközpontot benépesítő hagyományos szerverekkel szemben.

A hivatalosan az AMD Open 3.0 nevet viselő eszköz többféle kivitelben is elérhető, melyek különböző számú DIMM- és PCI-Express slottal, illetve Serial ATA porttal rendelkeznek. Az ügyfél igényeinek megfelelően a Roadrunner beépíthető 1U, 1.5U, 2U és 3U rack rendszerekbe is. Kettő darab, egyenként tizenhat magos Opteron 6300 chip ketyeg benne, és két darab USB slottal rendelkezik.

Ogrey szerint az AMD új terméke ideális lehet felhőalapú szolgáltatások futtatására szolgáló szerverek, adattároló központok és nagysebességű adatfeldolgozó központok részeként. A 16x16,7 hüvelykes alaplap meglehetősen egyedi, "T" formával rendelkezik. Ennek oka, hogy a fejlesztőcég számos nagyvállalattal konzultált még a fejlesztés korai szakaszában, akik különböző igényeket fogalmaztak meg. Egy részüknek a jobb, másoknak pedig a bal oldalon volt szükségük az energiaforrásra, ezért választották végül ezt a kompromisszumos megoldást a fejlesztők.

Bár a szerverekbe építhető chipek piacát hagyományosan az Intel és az AMD uralják, az elmúlt években más gyártók is jelentkeztek ígéretes megoldásokkal. Ahogyan a vállalatok egyre nagyobb teljesítményt és energiahatékonyságot várnak el rendszereiktől, a gyártók is mind több processzormagot igyekeznek belezsúfolni legújabb chipjeikbe. Az egyik ilyen cég a Tilera, amely 36 magos processzorai piacra dobását követően egy brutális, 72 processzormagos típust jelentett be. A chippel már a nagy teljesítményű adathálózatok következő generációjára készülnek fel, és elsősorban például felhőalapú szolgáltatásokat kezelő szerverekbe való beépítésre ajánlják. A Tile Gx72 nevű chipet a nemrégiben megrendezett RSA konferencián jelentették be, ahol be is mutatták az új hardvert az újságírók számára.

A Tile Gx72 magszáma meglepetés lehet, mivel a cég korábbi bejelentései szerint 64 és 100 magos típusok kifejlesztésére készült. Idő közben azonban rájöttek, hogy a szilíciumlapka alapterületét akkor használhatják ki a legjobban, ha ennyi, a számítástechnikában egyébként szokatlan számú processzormagot alkalmaznak.

A Gx72 lényegében a 36 magos változat megduplázása minden lényeges szempontból. Összesen 24 PCI Express csatornával rendelkezik és 80 gigabites I/O átvitelre képes IP-átirányítással és forgalomalakítással. A chipben található négy beépített memóriavezérlő is, az Ethernet-csatlakozók sebessége pedig 16-ról 32 gigabitre duplázódott.

A HP és az Oracle közel két éve áll perben egymással az Itanium szerverek támogatásának korábbi befejezése miatt. Első körben a Hewlett-Packard ugyan győzelmet aratott az Oracle felett, most azonban az a kérdés, valójában ki mennyi forgalomkiesést szenvedett el, és ez kinek a hibája. A HP és az Oracle éveken keresztül szoros technológiai szövetségesek voltak, az előbbi cég által forgalmazott Itanium típusú szervereket általában az utóbbi által kínált szoftverek alá vásárolták a piacon. Miután azonban az Oracle felvásárolta a Sunt, úgy döntöttek, felhagynak az Itanium szerverek támogatásával.

A HP keresete szerint ezzel a lépéssel mintegy 4-4,2 milliárd dolláros kárt okoztak nekik, mivel a szervereik iránti forgalom gyorsan és jelentősen visszaesett. Eközben pedig ironikus módon az Oracle sem profitált a lépésből, a kieső bevételek elsősorban az IBM-hez vándoroltak át.

Első fokon a bíróság helyt adott a HP kérésének, és arra kötelezték az Oracle-t, hogy folytassák az Itaniumok támogatását, most azonban a szoftvercég azt állítja, ők is jelentős károkat szenvedtek el. Az Oracle állítása szerint azzal, hogy a HP és partnerük, az Intel eltitkolták a piac elől, hogy meg kívánja szüntetni az Itanium-alapú gépek forgalmazását, legalább 95 millió dolláros profittól ütötték el őket.

Az Oracle úgy döntött, hogy SPARC szervereit új T5 és M5 rendszerekkel frissíti, ezzel szándékuk szerint jelentősen kitolva a szerverek teljesítményének felső határát.

Az előző, T4-es SPARC processzorokat a cég még 2011 szeptemberében jelentette be, ezek azonban mára már a belépő szintet jelentik a hasonló architektúrák esetében. Ennek továbbfejlesztése, a T5 a szándék szerint az Oracle portfóliójának középmezőnyét képviseli majd, és elérhető lesz egy, kettő, négy és nyolc foglalatos konfigurációban is. A 32 foglalatos kialakításban piacra kerülő M5 rendszer ugyanakkor már a cég kínálatának legerősebb darabját fogja adni.

A T5 lényegében a T4 egyenes ági leszármazottja, amelybe elődjéhez képest kétszer annyi teljesítményt zsúfoltak. Az új gyártástechnológiának köszönhetően az Oracle a T5-be már összesen 16 darab S3 processzormagot épít be, amely így immár 128 utasításszál egyidejű futtatására lesz képes. A chipben található v9 magok 8 MB közös harmadszintű cache-el rendelkeznek, darabonként pedig 128 kilobájtnyi nyolcutas másodszintű cache kerül beléjük. A vállalat közlése szerint a T5 induló órajele nem kevesebb, mint 3.6 GHz lesz szemben 3 GHz-es elődjével. A fejlesztés során a szakemberek azt akarták elérni, hogy a T4 processzormagjai, amelyek teljesítményét az alapul szolgáló T3 infrastruktúra korábban jelentősen visszafogta, végre teljes kapacitással működhessenek. Ezért míg az S3 magokat megtartották, most új infrastruktúrát terveztek köréjük. A legerősebb modell a SPARC T5-8 lesz, amely nyolc foglalattal rendelkezik, így összesen 128 processzormag üzemel benne, 4 terabájt memóriával megtámogatva. A szerverbe 16 PCIe 3.0 kártya illeszthető, amelyek segítségével további I/O lehetőségek előtt nyílik meg az út. Az architektúra ezen felül négy 10GbE és négy USB 3.0 porttal rendelkezik majd.

A Leeds Egyetem kutatói olyan új folyadékhűtéses servereket tesztelnek, amelyek segítségével reményeik szerint a szerverközpontok a hűtéshez szükséges energia közel 97% százalékát megtakaríthatják.

A szerverközpontok általában léghűtéses megoldásokat használnak a tárolt szerverek hőmérsékletének csökkentéséhez, az egyetem kutatói által tervezett rendszer azonban kizárólag folyadékkal dolgozik. Ezzel nem csak a zajszennyezés, de az energiafelhasználás szintjét is jelentősen csökkentik. A rendszer, amelyet a rotherhami Icetope cég épített meg, egy nem gyúlékony, 3M Novec nevű folyadékot használ, amely akár közvetlen kapcsolatba is kerülhet az elektronikával, mivel nem vezeti az elektromosságot. Dr. Jon Summers, a kutatócsapat vezetője elmondta, igazán különleges folyadékról van szó, amelybe akár egy mobilt is beledobhatunk anélkül, hogy károsodás érné. A legfontosabb jellemzője azonban az, hogy mintegy ezerszer hatékonyabban vezeti a hőt, mint a levegő. A módszer azért is hatékonyabb, mivel a szerver minden része ugyanúgy elmerül a folyadékban, tehát a lehető legnagyobb felületen tudja leadni a hőt.
A rendszer első példányát nemrég helyezték üzembe a Leeds Egyetem gépészmérnöki karán, ahol a prototípusok tesztelését már két éve végzik. Az első eredmények szerint a hűtés mindössze 80 watt energiát használ fel ahhoz, hogy a szerverek működése során keletkező 20 kilowattnyi fogyasztás által előállított hőt elvonja.

A mikroszerverek piaca éppen hogy kibontakozóban van és jelenleg még igen szűknek mondható. A 2012-es évben a technológiai cégek mindössze 88 ezer példányt adtak el és szállítottak le ezekből az eszközökből, és még ez az elenyésző szám is arányaiban jónak mondható, mivel 19 ezerrel magasabb, mint a 2011-es összes eladott darab száma.

Az IHS iSuppli technológiai piackutató cég februárban publikálta legfrissebb kutatásainak eredményét, melyek szerint az idei évben ennél jóval nagyobb arányú növekedésre lehet majd számítani, a tendencia pedig előreláthatóan ennek megfelelően folytatódik a további években is. A 2013-as évre a cég már 291 ezer eladott példányt prognosztizál, ami több mint három és félszeres növekedést jelentene. A mikroszerverek szegmensének bővülése az elemzés szerint elsősorban annak lesz majd köszönhető, hogy a technológiai piac igényei lassan átalakulnak. A cégek napjainkban egyre inkább az energiatakarékos, nagy sűrűségű szerverek használatát részesítik előnyben, emellett pedig az ultramobil eszközök használata is egyre inkább elterjed, amely keresletet teremt a hatékonyabb szerver gépek iránt.

Az OVS(Open Value Subscription) licencek kötött időszakra szóló nevesített licencek, melyek előfizetéses formában érhetőek el. Ez gyakorlatilag szoftverbérlésnek minősül. Az OVS három éves konstrukció, ahol a felhasználó a terméket az előfizetési díjért cserébe a szerződés időtartama alatt használhatja. A 3 éves szerződés éves díjfizetési periódusokra bomlik, melyet a szerződés megkötésének évfordulója jelöl ki.

Az OEM a leggyakrabban használt licenszelés. Valószínűleg az ára miatt a legkedveltebb, azonban a licenc-nek vannak hátrányai is. Többek között: örökös felhasználási jogot biztosít, azonban nem névre szól, hanem egy számítógéphez kötött licensz, attól a későbbekben el nem választható. Tehát ha az adott számítógép lecserélésre kerül, akkor az új eszközre új licenszt kell venni.

A teljes körű rendszerfelügyelet