Napjainkban a szerverközpontokat üzemeltető cégeknek számos kihívással kell szembenézniük, hogy költséghatékony működésüket biztosítani tudják. A legkomolyabb probléma a hatalmas energiafelhasználás, amelyet a szerverfarmok és a hűtőrendszerek üzemeltetése generál. Van azonban egy másik tényező is, amelyről ritkábban hallani – a helyigény. Londonban mostanra jutottak el odáig a nagyvállalatok, hogy gyakorlatilag nem tudják már hová telepíteni adatközpontjaikat.
Az adatok tárolása és a mind nagyobb számítókapacitás iránti igény rohamosan növekszik, a technológia pedig éppen hogy képes lépést tartani a kívánalmakkal. A tervezők egyre zsúfoltabb adatközpontokat kénytelenek tervezni, ahogyan a hely fogytán van az olyan területeken, mint például a londoni City, ezzel pedig a négyzetméterre leosztott energiaigény is egyre növekszik. A fejlesztőcégek egyre újabb technológiai megoldásokkal igyekeznek enyhíteni ezen a problémán, mint például az egyre energiahatékonyabb módon működő processzorok, SSD-k, energiafelhasználási irányelvek. Ezek segítségével azonban gyakorlatilag még az energiaigény mérséklését sem igazán sikerül elérni.
Az egyik szolgáltató szerint a London City-je körüli 11kV-os kulcsfontosságú energiahálózatok már most is közel állnak a szaturációhoz. Az energiacégek ezért nagyobb teljesítményű, 33kV-os hálózatokat építenek, ezek azonban egyelőre nem képesek azon épületek kiszolgálására, amelyek otthont adnak a hatalmas adatközpontoknak. Így aztán mind a szolgáltatók, mind a kisebb cégek a városon kívül néznek rugalmasabban kihasználható, adatközpontok számára alkalmas helyek után, ezeket pedig sötét üvegszálas technológia segítségével kötik össze a Cityvel.
A városból való kiköltözésnek vannak egyéb előnyei is, a több rendelkezésre álló hely segítségével ugyanis javulnak az adatvesztés elkerülésének esélyei. A vállalatoknak a több rendelkezésre álló hely révén több lehetőségük jut arra, hogy adataikat redundánsan tárolják, tükrözzék. Ezt pedig a városban működő nagyvállalatok igénylik is, sok esetben egyenesen megkövetelik a szolgáltatóktól. Ezen felül az is kritérium szokott lenni, hogy a lag 1,3 ms alatt legyen, így az adatközpontok sem helyezkedhetnek el 80–100 kilométernél távolabb. Ezért nem költözhetnek például a londoni szerverfarmok Amszterdamba, ahol egyébként könnyebben és kedvezőbben jutnának hozzá a szükséges helyhez. A nagyobb pénzügyi központokban tehát, amíg a szerverek energia- és helyigényét nem sikerül drasztikusan leszorítani, a szolgáltatók kénytelenek lesznek majd megszeretni a külvárosokat.